Galgamácsa, a pest megyei település, mely gazdag történelemmel, valamint kulturális értékekkel büszkélkedhet.
Elhelyezkedés
Galgamácsa Budapesttől északkeletre, mintegy 40 kilométerre található. A Duna-Tisza köze közvetlen közelében helyezkedik el, a Cserhát, illetve a Gödöllői-dombság ölelésében. Ez a helyszín nemcsak gyönyörű tájakat kínál, hanem stratégiai elhelyezkedése miatt is vonzó lehet az ide látogatók számára.
Teljes népesség: 1830 fő (2023. jan. 1.)
Terület: 43,31 km²
Polgármester: Ecker Tamás (független)
Története
Galgamácsa nevét az ismert források szerint először a középkorból említik, ugyanakkor a környezete nagyon régóta lakott. Mácsa egyike volt az Ákos nemzetség hatalmas birtokát kitevő településeknek, már 1284-ben. A község a nevét valószínűleg a Sydo nemzetségből származó Mácsa (1237-1267) után kapta.
- 1421-ben Alsómacsa, illetve Felsőmacsa még két külön településként szerepelt. A község a török hódoltság alatt sem pusztult ki.
- A 14. században épült épületei a katolikus templom kivételével földig pusztultak.
- A 18. század közepén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg a település tulajdonjogát, ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott.
- A falu 1827. március 23-án leégett, csupán 7 ház maradt épségben. Ennek emlékét őrzi az ún. Hétház-sor.
- A község a Galgamácsa nevet 1900. november 26-án vette fel, a Statisztikai Hivatal ajánlása alapján.
Lakosság összetétele
A 2011-es népszámlálásakor a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlovák. (11,5% nem nyilatkozott a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Megközelítése
A Galga folyó völgyében található települést Budapest felől Fót és Veresegyház érintésével a 2102-es, Vác térsége felől a 2105-ös, Aszód és Balassagyarmat irányából pedig a két várost összekötő 2108-as úton érhető el. Központján a 2102-es és 2105-ös utakat összekapcsoló 21 122-es számú mellékút húzódik végig.
Vonattal a MÁV 77-es számú Aszód–Vácrátót és a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalán közelíthető meg Galgamácsa vasútállomás.
A vallási megoszlás
Római katolikus 55,3%, református 4,5%, evangélikus 4,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,3% (24,7% nem nyilatkozott)
Iskolák
Galgamácsán iskola, valamint óvoda is megtalálható. Az oktatási intézmények modern létesítményekkel rendelkeznek, képzett tanári csapattal büszkélkedhetnek.
Közlekedés
Galgamácsa jól összeköttetésben áll a környező településekkel, valamint Budapesttel is. Autóval könnyen megközelíthető az M3-as autópályáról, azonkívül az 2A, illetve a 21-es főutakról. Emellett rendelkezik vasúti megállóval is, amely lehetővé teszi az utazást a közeli városokba, illetve a fővárosba egyaránt. A helyi tömegközlekedés is hatékonyan működik, így az itt élőknek, ezenkívül a látogatóknak könnyű eljutniuk azon pontokra, ahova szeretnének.
Éghajlat
Galgamácsa éghajlata kontinentális, enyhe télen, valamint meleg nyáron. A környék mérsékelt éghajlatának köszönhetően ideális környezetet biztosít az agráripar, azonkívül a turizmus fejlődéséhez is.
Falusi CSOK
Galgamácsa olyan teleülés ahol a Falusi CSOK felvehető. Ez egy különleges otthonteremtési támogatási program, amely kifejezetten a falusi területeken élő családoknak nyújt segítséget az otthonteremtésben, valamint a falvak élénkítésében. Kizárólag olyan településekre érvényes, ahol a lakosságszám nem haladja meg a 5000 főt.
Galgamácsa, mint sok más magyarországi település, büszkélkedhet számos történelmi, kulturális értékkel, köztük templomokkal is. Bár Galgamácsa kisebb méretű, templomai mégis fontos szerepet játszanak a helyi közösség életében.
Megtalálhat itt a Római Katolikus Templom, a Református Templom, valamint a Görögkatolikus Templom is.
Összefoglalva
Galgamácsa tehát nemcsak egy csendes kisváros, hanem egy élénk közösség is, amely gazdag történelmi, kulturális hagyományokkal rendelkezik. Elhelyezkedése, lakossága, oktatási rendszere, azonkívül a közlekedési infrastruktúrája mind hozzájárulnak ahhoz, hogy vonzó célpont legyen mind az itt élők, mind pedig az ide látogatók számára.