A Hold pályája a Föld körül összetett jelenség. A keringés nem tökéletes kör, hanem enyhén elliptikus alakú. Emiatt a távolság folyamatosan változik, ami hatással van a látszó méretre, továbbá a gravitációs kölcsönhatásokra. A Hold mozgásai, illetve vizsgálata fontos szerepet kap a csillagászatban, mivel pontos időmérést, továbbá naptári számításokat is segít.
Hold mozgásai
Keringési idő, valamint szinkron forgás
A Hold egy teljes fordulatot nagyjából 27,3 nap alatt tesz meg. Ugyanennyi idő alatt saját tengelye körül is megfordul, emiatt mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé. Ezt a jelenséget kötött keringésnek nevezik, amely különleges megfigyelési helyzetet teremt.
Fázisok váltakozása
A Hold fázisai a Naphoz viszonyított helyzetből adódnak. Újhold, első negyed, telihold, továbbá utolsó negyed alkotja a ciklus fő állomásait. A fázisváltozás nem a Hold árnyéka miatt jön létre, hanem a megvilágított felület eltérő láthatóságából fakad.
Libráció, avagy billegés
A libráció lehetővé teszi, hogy a Hold felszínének több mint fele időről időre megfigyelhető legyen. Ez a billegő mozgás a pálya excentricitásából, valamint a tengelyferdeségből ered. Ennek köszönhetően a peremterületek is részben feltárulnak.
Hatások a Földre
A Hold gravitációja jelentős szerepet játszik az árapály kialakulásában. A tengerek vízszintje periodikusan emelkedik, továbbá süllyed. Ez a hatás hosszú távon a Föld forgását is lassítja, miközben a Hold lassan távolodik bolygónktól.
Hold mozgásai, adatai:
- Átlagos távolság a Földtől: 384 400 km
- Átmérő: 3474 km
- Tömeg: a Föld tömegének kb. 1/81-ed része
- Keringési idő a Föld körül: 27,3 nap (sziderikus hónap)
- Fázisciklus hossza: 29,5 nap (szinodikus hónap)
- Felszíni gravitáció: a földi érték kb. 16%-a
- A Hold évente kb. 3,8 cm-rel távolodik a Földtől
- A Hold felszínének kb. 59%-a figyelhető meg libráció miatt
Összegzés
A Hold mozgásai, valamint a tanulmányozása betekintést ad a Föld–Hold rendszer működésébe. A keringés, a fázisok, továbbá a libráció együttese gazdag, jól megfigyelhető jelenségsort alkot, amely nemcsak tudományos szempontból értékes, hanem kulturális jelentőséggel is bír.