A cikk bemutatja Szentkirályszabadja szellemváros földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai, növény- állatvilága, valamint történelmi szerepe alapján, kiemelve, miért különleges, illetve látogatásra érdemes ez az elhagyott terület.
Földrajzi elhelyezkedés
Szentkirályszabadja a Dunántúlon található, Balaton-felvidék peremén, Veszprémtől keletre. A település határában fekszik az egykori katonai lakótelep, amelyet a köznyelv szellemvárosként emleget. A térség átmenetet képez a Balaton-felvidék lankái továbbá a Bakony nyugati előterei között.
Domborzat, kőzettan, talaj
A környéket enyhén hullámos felszín jellemzi. Az alapkőzet főként mészkő, dolomit, ami karsztos jelenségek kialakulását segíti. A talaj többnyire barna erdőtalaj, amely kedvez a lombos erdők terjedésének.
Éghajlati adottságok
A vidék mérsékelten kontinentális klímával bír. A nyár meleg, időnként száraz, a tél hűvös, hóval ritkán fedett. A Balaton közelsége mérsékli a hőingást, miközben a Bakony felől érkező légmozgások frissítik a levegőt.
Növényvilág, állatvilág
A felhagyott épületeket mára benőtte a természet. Akác, nyárfa, bodza, vadszőlő uralja a területet. Az állatvilágban gyakori a mezei nyúl, őz, róka, továbbá számos madárfaj, például feketerigó vagy egerészölyv. A csendes, bolygatatlan környezet kedvez az élővilág visszatérésének.
Történelmi-földrajzi háttér
A szellemváros a hidegháború idején épült, szovjet katonai lakótelepként működött. A csapatkivonás után az épületek üresen maradtak. A terület jó példája annak, miként változtatja meg az emberi tevékenység megszűnése a tájat.
Amiért érdemes ellátogatni
A hely különleges atmoszférát kínál. Fotósok, urbex-kedvelők, földrajz iránt érdeklődők számára kiváló terep. A romos házak, repedezett aszfaltutak, visszahódító növényzet látványosan szemlélteti a kultúrtáj átalakulását természetközeli környezetté.
Földrajzórán elmondható konkrétumok
- Településmegye: Veszprém vármegye
- Nagytáj: Dunántúli-középhegység pereme
- Kistáj: Balaton-felvidék
- Felszín: enyhén dombos, karsztos elemekkel
- Gazdasági szerep: korábban katonai, napjainkban turisztikai érdekesség
További földrajzi érdekességek
- Közlekedésföldrajz: A terület elhelyezkedése stratégiai volt: közel fekszik a 8-as főúthoz, továbbá gyors összeköttetést biztosított Veszprém irányába. Ez katonai szempontból, illetve logisztikailag is előnyt jelentett.
- Tájföldrajzi szerep: A szellemváros átmeneti zónában helyezkedik el: nem tisztán hegyvidéki, ugyanakkor már nem alföldi jellegű. Ez a határhelyzet változatos mikroklímát hoz létre.
- Felszínformáló folyamatok: Az elhagyott burkolt felszíneken jól megfigyelhető a fagyaprózódás, a repedésekben megtelepedő növények gyökérfeszítő hatása, ami tankönyvi példája a természetes eróziónak.
- Tájhasználat-változás: A katonai funkció megszűnése után a terület funkciótlan zónává vált, majd részben rekreációs, felfedező jellegű térré alakult.
Van-e belépő, meg lehet-e nézni?
Jelenleg nincs hivatalos, állandó belépődíj, ugyanakkor a terület nem működik kiépített turisztikai látványosságként. A látogatás többnyire saját felelősségre történik. Időszakosan előfordulhatnak korlátozások, lezárások, ezért a megközelítés nem mindig engedélyezett.
Fontos földrajzi–biztonsági megjegyzés:
Az épületek állapota romos, omlásveszélyes, így terepgyakorlat vagy látogatás során a fizikai környezet fokozott kockázatot jelent.
Kié most a laktanya?
A volt szovjet laktanya magyar állami tulajdonba került a csapatkivonás után. Azóta a terület kezelése többször változott:
- egyes részek önkormányzati érintettség alá kerültek,
- más területek állami vagyonkezelésben maradtak,
Összegzés
A Szentkirályszabadja szellemváros bemutatja földrajzi szemszögből: elhelyezkedését, domborzati, éghajlati adottságait, a természet visszahódítását, valamint az egykori katonai terület mai állapotát, illetve látogathatóságát.