Kevés olyan különleges hangulatú vízpart létezik Magyarországon, mint a bokodi tó. A víz fölé épített színes cölöpházak, a gyakran párába burkolózó tófelszín, valamint a Vértes hegység közelsége együtt különleges tájképet alkot. A tó eredetileg ipari célokra jött létre, mégis az ország egyik legismertebb fotóhelyszíne, horgászparadicsom a továbbá természeti látványossága lett.
Bokodi tó földrajzi elhelyezkedése
A bokodi tó Komárom–Esztergom vármegyében található, Bokod község illetve Oroszlány város között. A tó a Vértes hegység északnyugati peremén fekszik, azon a területen, ahol a dombsági táj fokozatosan átmegy a Kisalföld síkvidékébe.
Földrajzi koordinátái megközelítőleg 47.49° északi szélesség valamint 18.27° keleti hosszúság, így a Közép-Dunántúl térségéhez tartozik.
A tó több fontos település közelében helyezkedik el:
- Bokod – közvetlenül a tó mellett
- Oroszlány – körülbelül 6 km távolságra
- Tata – nagyjából 25 km
- Budapest – mintegy 80 km
A térség vízrendszerét az Által-ér nevű patak határozza meg, amely a Vértes területéről gyűjti össze a csapadékvizeket, majd végül a Dunába torkollik Dunaalmásnál.
A Bokodi tó kialakulása, illetve vízrajza
A tó mesterséges eredetű vízfelület. A tavat az 1960-as évek elején hozták létre az Oroszlányi Hőerőmű számára, amikor az Által-ér patakot felduzzasztották, valamint a környező réteket elárasztották.
A tó főbb földrajzi jellemzői
- területe: körülbelül 130–190 hektár
- átlagos mélysége: kb. 3 méter
- legmélyebb pontja: kb. 8 méter
A vízmozgás különleges rendszer szerint működik. Az erőmű technológiája miatt a víz egy része felmelegszik, majd egy másik ágon lehűl, ez pedig folyamatos keringést hoz létre. Emiatt a tó mikroklímája eltér a környező vizekétől. Ennek következtében a bokodi tó télen ritkán fagy be teljesen, ami Magyarországon meglehetősen ritka jelenség.
A cölöpházak különleges világa
A bokodi tó legismertebb látványosságai a víz fölé épített stégek valamint faházak. Ezeket a horgászok építették, így jött létre az úgynevezett „lebegő falu”.
A házak többsége keskeny fapallókon keresztül közelíthető meg. A cölöpökre épített szerkezet lehetővé teszi, hogy a horgászok közvetlenül a víz fölött tartózkodjanak. A tó körül több száz horgászhely, valamint sok stégen álló építmény található. A különleges látvány miatt a bokodi tó ma már nemcsak horgászok, hanem fotósok valamint turisták kedvelt úti célja.
Természeti környezet, élővilág
A bokodi tó környezetét vegyes táj jellemzi. A tóparton nádas területek, mezők, valamint kisebb erdős részek találhatók. A közeli Vértes hegység erdős dombvidéke változatos élőhelyeket biztosít számos állatfaj számára.
A tóban sok halfaj él, például: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék, balin
A gazdag halállomány miatt a bokodi tó az ország egyik legismertebb horgászvize lett.
Turisztikai jelentőség
Az utóbbi években a bokodi tó egyre népszerűbb kirándulóhely. A látogatók elsősorban a cölöpökre épült házak miatt érkeznek, amelyek különleges hangulatot kölcsönöznek a tájnak.
A leggyakoribb programok a környéken:
- horgászat
- természetfotózás
- kirándulás a Vértes térségében
- madármegfigyelés
A tópart egyes részei nehezen megközelíthetők, sok helyen földutak vezetnek a vízhez, ami hozzájárul a természetközeli hangulathoz.
Összegzés
A bokodi tó Magyarország egyik legkülönlegesebb tava. A Vértes lábánál fekvő mesterséges vízfelület ma már nemcsak ipari létesítmény, hanem természeti látványosság is. A cölöpökre épített házak, a sajátos mikroklíma, valamint a változatos élővilág együtt egyedülálló karaktert ad a tónak.