A legjobb földrajz cikkek
A Cseszneki vár Magyarország egyik különleges középkori műemléke, amely a Bakony hegység nyugati peremén, Veszprém megye északnyugati részén, Csesznek község mellett emelkedik. A vár az Észak-Dunántúl domb- és hegyvidéki tájegységének központi részén, a Bakony természeti adottságai között található, egy meredek,
Montenegro Délkelet-Európa szívében található, a Balkán-félszigeten, a Földközi-tenger északi partvidékén. Az ország északon Szerbiával határos, keleten Koszovó, délen Albánia, míg nyugaton az Adriai-tenger nyújt tengerparti vonalat, továbbá Horvátországgal és Bosznia-Hercegovinával osztozik határokon. Területe mintegy 13 812 négyzetkilométer, ezzel Európa egyik
Mit nevezünk hajtánpályának? A hajtánypálya egy sajátos vasúti létesítmény, amelyen kézi vagy lábhajtással működtetett járművek közlekednek. Ezek a pályák többnyire keskeny nyomtávúak, gyakran régi iparvasutakból, erdei kisvasutakból alakítják ki őket. A látogatók számára a hajtányozás egyaránt jelent sportos kihívást, valamint
Szigetmonostor a Dunakanyar egyik ékköve, ahol a folyó szigetekkel, mellékágakkal alkot páratlan látványvilágot. A település a Szentendrei-szigeten található, közvetlenül a főváros közelében, mégis olyan csendes hangulatot áraszt, amely ritkaság a modern világban. A vidék sajátos varázsát a természeti környezet, a
A világ országai jelentős eltéréseket mutatnak gazdasági fejlettség, társadalmi struktúrák, valamint életszínvonal tekintetében. Általánosan elfogadott kategóriák szerint beszélhetünk fejlett és fejlődő államokról, bár a besorolás mögött sok összetett tényező húzódik. A **Fejlett és fejlődő országok összehasonlítása** segít megérteni ezeket a
Róma, Olaszország fővárosa, évszázadokon át meghatározó központ volt a mediterrán térség történelmében, kultúrájában továbbá földrajzi felépítésében. Ez a város nem csupán történelmi öröksége miatt jelentős, hanem földrajzilag is figyelemreméltó pont. Cikkünkben bemutatjuk Róma földrajzi elhelyezkedését, domborzatát, éghajlatát, vízrajzát, valamint részletesen
A Föld különféle éghajlati övezetei alapjaiban határozzák meg az ott élő állatfajokat. A napsütés mennyisége, a csapadék eloszlása, a hőmérséklet ingadozása valamint az évszakok váltakozása mind olyan tényezők, melyek formálják az adott térség faunáját. Az éghajlati övek állatvilága szoros összefüggésben
A Föld felszínének különböző részein jelentős eltérések figyelhetők meg az időjárási viszonyokban, a hőmérsékletben, a csapadékmennyiségben és a napsütéses órák számában. Ezeket az eltéréseket nagyobb földrajzi zónákba, úgynevezett éghajlati övekbe sorolják. Ezek a sávok segítenek eligazodni a földi klímarendszer működésében,
A Föld szilárd felszíne nem statikus, hanem nagy kőzetlemezekből – tektonikus lemezekből – áll, melyek évente néhány centimétert mozdulnak el egymáshoz képest. A kontinensek mozgása okozza a hegyláncok keletkezését, óceánok születését, valamint gyakran földrengéseket és vulkáni tevékenységet is. A jelenlegi
A legtöbben, amikor sivatagra gondolnak, forró homokra valamint perzselő napfényre asszociálnak. Azonban a világ különleges sivatagok típusai között sok olyan is akad, amely meghökkentő tulajdonságokkal bír. Ezek a területek nemcsak látványosak, hanem földrajzi, klimatikus illetve ökológiai szempontból is kiemelkedően érdekesek.