A Föld legszárazabb helye – területei között számos olyan hely található, ahol rendkívül kevés csapadék hullik. Ezek közül az egyik legszélsőségesebb az Atacama-sivatag, amely Dél-Amerikában, Chile területén helyezkedik el. A sivatag extrém szárazságának köszönhetően különleges földrajzi, klimatikus, valamint ökológiai jellemzőkkel rendelkezik.
Az Atacama-sivatag földrajzi elhelyezkedése
Az Atacama-sivatag a Csendes-óceán partvidékén terül el, nagyjából Peru déli határától egészen Chile középső részéig. Ez a sivatag több mint 1000 kilométer hosszan húzódik, továbbá 105 000 négyzetkilométer területet foglal magába. Északon a Perui-sivataggal határos, keleten pedig az Andok hegyláncai emelkednek, amelyek jelentős szerepet játszanak a térség szárazságának fenntartásában.
A Föld legszárazabb helye miért ilyen száraz
Az Atacama-sivatag szárazságának fő oka a környező hegyek, valamint az éghajlati viszonyok kombinációja. A magas Andok-hegység gátat képez a keleti irányból érkező nedves légtömegek számára, míg a Humboldt-áramlat hűvösen tartja a levegőt az óceán felől. Az úgynevezett esőárnyék-hatás miatt az Atacama térsége teljesen elzáródik a nedvességet hozó légáramlatoktól, így csapadék szinte egyáltalán nem hullik.
Csapadékmennyiség
Az Atacama-sivatag egyes részein évente kevesebb mint 1 mm csapadék hullik. Vannak olyan területek, ahol évekig vagy akár évtizedekig nem esik eső. Egyes meteorológiai állomások történelmi adatai szerint bizonyos részeken még soha nem mértek természetes csapadékot. A világ legszárazabb települése, Arica, mindössze 0,76 mm csapadékot kap évente.
A Föld legszárazabb helye geológiai jellemzői
A sivatag felszíne rendkívül változatos, sómezőkkel, vulkanikus területekkel, illetve kőzetformációkkal tarkított. Az Atacama területén található a híres Valle de la Luna (Hold-völgy), amely különleges sziklaalakzatai miatt egy marsbéli tájhoz hasonlít. Ezenkívül a Salar de Atacama sómező is figyelemre méltó, amely hatalmas kiterjedésű sólerakatokból áll.
Élet a sivatagban
Annak ellenére, hogy a környezet rendkívül zord, az Atacama-sivatagban is találhatók élőlények. Speciális alkalmazkodási stratégiáik révén egyes növények, illetve állatok képesek túlélni a szélsőséges körülményeket.
- Mikroorganizmusok: Egyes baktériumok, továbbá algák a felszín alatti sóoldatokban élnek, ahol minimális mennyiségű víz áll rendelkezésre.
- Növényzet: Bizonyos területeken kaktuszok, mohák, valamint zuzmók is előfordulnak, különösen a köd hatására nedvesebb régiókban.
- Állatvilág: Rovarok, gyíkok, illetve kisebb emlősök, mint például a vizcacha (egy nyúlhoz hasonló rágcsáló) is megtalálhatók a térségben.
Emberi jelenlét
Az Atacama-sivatagban emberek is élnek, bár a lakosság meglehetősen ritka. Az itt található városok, valamint települések főként a bányászatból élnek, mivel a régió gazdag rézben, lítiumban, továbbá más ásványi anyagokban.
- Antofagasta: Az egyik legnagyobb város a sivatag peremén, jelentős ipari, illetve kereskedelmi központ.
- San Pedro de Atacama: Turisztikai központ, amely a sivatag leglátványosabb természeti csodáinak kiindulópontja.
- Bányászat: A világ legnagyobb lítiumbányái az Atacamában találhatók, amelyek a modern akkumulátorgyártás alapanyagát szolgáltatják.
A Föld legszárazabb helye – tudományos jelentősége
A sivatag szárazsága miatt az Atacama tökéletes helyszín a csillagászati megfigyelésekhez. Több nagy nemzetközi obszervatórium található itt, mivel a tiszta égbolt, illetve a fényszennyezés hiánya ideális körülményeket biztosít a kutatók számára. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) itt működteti az ALMA rádiótávcső-hálózatot, amely az univerzum távoli objektumait vizsgálja.
Következtetés
Az Atacama-sivatag nemcsak a Föld egyik legszélsőségesebb területe, hanem egyedülálló természeti jelenségeivel, illetve tudományos jelentőségével is kiemelkedik. Szélsőséges szárazsága ellenére ez a régió továbbra is lenyűgöző, valamint értékes mind a természet, mind a tudomány szempontjából.