Amerika felfedezése az emberiség egyik legfontosabb történelmi eseménye, amely új világok, kultúrák, valamint kereskedelmi utak megismeréséhez vezetett. Az „új világ” felfedezésének évszázadokra visszanyúló folyamata tele van bátor felfedezőkkel, technikai újításokkal, illetve váratlan találkozásokkal. A legfontosabb felfedezők, mint Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci,de mások is, mind hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikai kontinens Európa térképére kerüljön.
Ki fedezte fel Amerikát
Kolumbusz Kristóf első útja – 1492
A történelemben Kolumbusz Kristófot tartják Amerika felfedezőjének, jóllehet, valójában már évszázadokkal korábban is érkezhettek emberek a kontinensre. Kolumbusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult útnak Spanyolországból, azzal a céllal, hogy nyugatra hajózva új utat találjon Indiába. Három hajóval – a Santa María, a Pinta, illetve a Niña – szelte át az Atlanti-óceánt, majd végül október 12-én kötött ki a Bahama-szigeteken. Kolumbusz az új földet először India részeként azonosította, így az őslakosokat „indiánoknak” nevezte.
Amerigo Vespucci és a kontinens elnevezése
Kolumbusz után több felfedező is útnak indult az új földrész megismerésére. Ezek közül az egyik legfontosabb Amerigo Vespucci volt, egy itáliai felfedező, aki felismerte, hogy Kolumbusz nem Ázsiát, hanem egy teljesen új földrészt fedezett fel. Amerika felfedezése Kolombusz nevéhez füződik, de Amerika a nevét Vespucci neve alapján nevezték el. Vespucci 1499 – 1502 között több felfedezőúton vett részt, illetve utazásai során a mai Dél-Amerika partjait térképezte fel.
Hol kötöttek ki a felfedezők
Kolumbusz első útja során a Bahama-szigeteken lépett először szárazföldre, majd továbbhajózott a Karib-tenger más területeire, beleértve a mai Kuba, valamint Hispaniola szigeteket. Hispaniola szigetén (ma Haiti, illetve a Dominikai Köztársaság területe) létrehozta az első európai települést, La Navidadot, amely azonban hamarosan elpusztult. A Karib-tenger szigeteit, észak-közép-amerikai partokat Kolumbusz további útjai során fedezték fel.
Vinland, a vikingek – korai érintkezések Amerikával
Míg Kolumbuszé a legtöbbet említett felfedezés, egy másik fontos felfedező, a norvég Leif Erikson már 500 évvel korábban, 1000 körül elérte Észak-Amerika partjait. A sagák szerint Leif Erikson Grönlandtól nyugat felé hajózott, mjad elérte Vinlandot, amelyet a mai Kanada területén, Új-Fundland közelében talált meg. A régészek a L’Anse aux Meadows nevű viking települést tartják Vinland egyik lehetséges helyszínének.
Amerika felfedezése, következményei
A kereskedelem és a gyarmatosítás kezdete.
Kolumbusz útja, Amerika „újra felfedezése” elindította az európai gyarmatosítást. Az új világ aranya, ezüstje, növényei (például a kukorica, burgonya, dohány), illetve más értékes terményei új kereskedelmi lehetőségeket nyitottak meg Európa, valamint Amerika között. Spanyolország, Portugália, Franciaország, mi több Anglia hamarosan versengtek az új területekért, illetve az őslakos civilizációk – az aztékok, inkák, maják – is kapcsolatba kerültek az európaiakkal, ami drámai társadalmi, valamint politikai változásokhoz vezetett.
Demográfiai, kulturális hatások
A felfedezések következtében milliók hagyták el Európát, hogy új életet kezdjenek az új világban. Ezzel egy időben a felfedezések súlyos következményekkel jártak Amerika őslakos népeire, mivel a behurcolt betegségek (pl. himlő), valamint a gyarmatosítás okozta háborúk, illetve rabszolgaság drámai népességcsökkenést eredményeztek. Emellett a két kontinens kultúrái keveredtek, ami új etnikai, valamint kulturális csoportokat, új társadalmi rendszereket, hagyományokat hozott létre.
Összegzés
Amerika felfedezése az emberi történelem egyik meghatározó eseménye volt. Kolumbusz Kristóf útja, amely kezdetét jelentette a kontinens feltérképezésének, gyarmatosításának, messzemenő következményekkel járt. Az egész világot átformálták. Az új világ felfedezése nemcsak földrajzi értelemben volt jelentős, hanem a kultúrák, gazdaságok, valamint társadalmak közötti kapcsolatok új korszakát indította el.