Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója, egyike a négy óriásbolygónak. Különleges tulajdonsága, hogy forgástengelye szinte teljesen az oldalára van döntve, így mozgása jelentősen eltér a többi bolygóétól.
Ez a dőlésszög a Naprendszerben egyedülálló, illetve jelentős hatással van az évszakokra, valamint az időjárásra a bolygón.
Felfedezése, illetve elnevezése
Az Uránuszt 1781. március 13-án fedezte fel William Herschel, egy német származású brit csillagász. Herschel először úgy gondolta, hogy egy üstököst talált, azonban további megfigyelések alapján világossá vált, hogy egy bolygóról van szó. Nevét az ógörög mitológiai égistenségről, Uranoszról kapta, aki Gaia, a Föld istennőjének társa volt. Az elnevezést Johann Elert Bode javasolta, ez később nemzetközi szinten elfogadottá vált.
Az Uranusz fizikai jellemzői
Egy jégóriás, amely főként hidrogénből, héliumból, valamint nagyobb mennyiségben víz-, ammónia- metánjégből áll. Átmérője körülbelül 50 724 km, így a harmadik legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Tömege a Föld tömegének körülbelül 14,5-szerese, ami kisebb, mint a Jupiteré, a Szaturnuszé, de nagyobb, mint a Neptunuszé. Sűrűsége viszonylag alacsony, körülbelül 1,27 g/cm³.
Az Uránusz atmoszférája
Légköre főként hidrogénből, illetve héliumból áll, de jelentős mennyiségű metánt is tartalmaz. A metán elnyeli a vörös fényt, így a bolygó kékeszöld színben tündököl. A légkör rétegei között gyors szelek fújnak, valamint néha nagy viharok is kialakulnak. Az Uránusz atmoszférájában a legalacsonyabb hőmérsékletek mérhetők a Naprendszerben, akár -224 °C is előfordulhat.
Forgása, keringése
Az Uránusz 84 földi év alatt kerüli meg a Napot, míg egy saját tengely körüli forgása körülbelül 17 óra alatt megy végbe. A 98 fokos tengelydőlés következtében az évszakok rendkívül szélsőségesek, hiszen a bolygó egyik pólusa több évtizeden át teljesen napfényben van, míg a másik teljes sötétségben.
Holdjai
Az Uránusznak 27 ismert holdja van, amelyek közül a legnagyobbak: Miranda, Ariel, Umbriel, Titania, valamint az Oberon. Ezek a holdak különböző méretűek, illetve összetételűek, némelyikük rendkívül érdekes geológiai formációkkal rendelkezik.
A Miranda például különösen kaotikus felszínnel bír, hatalmas sziklákkal, mély szakadékokkal, amelyeket a múltbeli geológiai aktivitás hozott létre.
Gyűrűrendszere
Az Uránusznak 13 ismert gyűrűje van, amelyek főként sötét anyagból állnak. Ezek a gyűrűk sokkal halványabbak, vékonyabbak, mint a Szaturnusz híres gyűrűrendszere, ezért nehezebben észlelhetők.
A gyűrűket először 1977-ben fedezték fel, amikor csillagfedések során kimutatták, hogy az Uránusz körül több vékony gyűrű található.
Az Uránusz kutatása
Főként távcsövekkel, illetve űrszondákkal történt. Az egyetlen közeli megfigyelést a Voyager 2 űrszonda végezte 1986-ban, amely számos fontos adatot gyűjtött a bolygóról, valamint annak holdjairól. A NASA, valamint más űrügynökségek a jövőben további küldetéseket terveznek, hogy részletesebb információkat szerezzenek erről a távoli bolygóról.
Érdekességek
- Az Uránusz az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amelyet teleszkóppal fedeztek fel.
- Az évszakok rendkívül hosszúak rajta a tengelydőlés miatt, egy-egy évszak akár 21 földi évig is tarthat.
- Az Uránusz mágneses mezeje jelentősen eltér a többi bolygóétól, és a mágneses tengelye is nagy szögben dől.
- A bolygó belseje viszonylag hideg a többi gázóriáshoz képest, mivel nagyon kevés belső hőt sugároz ki.
Összegzés
Az Uránusz egy rendkívül különleges bolygó, amely számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik. Bár a kutatásai még mindig korlátozottak, a jövőben további űrszondák vizsgálhatják meg közelebbről ezt a távoli jégóriást.