Magyarország földrajzi elhelyezkedése, valamint domborzati viszonyai meghatározzák az ország éghajlatát, természeti adottságait, továbbá a mezőgazdasági vagy ipari fejlesztési lehetőségeket is. A domborzat nem csupán a tájképi szépségét határozza meg, hanem az emberi élet minden aspektusára hatással van. A hazánk felszínét jellemző változatos tájegységek – síkságok, dombságok, illetve hegyvidékek – nemcsak a természetbarátok számára kínálnak felfedeznivalót, hanem gazdasági, kulturális szempontból is jelentősek. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk Magyarország Domborzata, illetve annak különböző formáit, jellemzőit, valamint a tájak közötti kapcsolódásokat, amelyek egyedivé, illetve sokszínűvé teszik az ország földrajzi képét.
Magyarország Domborzata : Alföldjeink szerepe valamint jellegzetességei
Magyarország felszínének közel 60%-át alföldek teszik ki, melyek legnagyobbika a **Magyar Alföld**. Ez a terület az ország középső, délkeleti, továbbá keleti részén helyezkedik el. Az alföldek jellemzője a lapos felszín, csekély szintkülönbség, továbbá a folyók által kialakított hordalékkúpok vagy árterek jelenléte. Különösen jelentős a **Tiszántúl**, ahol a folyók gyakori mederváltása miatt sok holtág, láp, illetve mocsár található. Az éghajlat kontinentális jellegű, nyáron gyakori a szárazság. Az itt fekvő területek termékeny talaja miatt az ország mezőgazdasági központjai – például Szolnok vagy Debrecen környéke – ezen a vidéken találhatók. Az Alföld meghatározó szereplője **Magyarország Domborzata** rendszerének.
Magyarország Domborzata : Dombságok továbbá átmeneti vidékek
A dombságok átmenetet képeznek a síkságok, illetve a hegyvidékek között. Ezek közül a legjelentősebb a **Dunántúli-dombság**, amely Baranya, Tolna valamint Somogy megyékre terjed ki. A dombsági tájakat enyhén hullámzó felszín, változatos mikroklíma, továbbá mező- vagy erdőgazdálkodás jellemzi. A Zselic, a Tolnai-dombság vagy a Balaton-felvidék is ide sorolható. A Balaton északi partja például vulkáni eredetű tanúhegyekkel – mint a Badacsony vagy a Szent György-hegy – különleges domborzati képet alkot. A **Duna-Tisza köze** homokbuckás vidéke – például a Kiskunság – szintén dombsági jellegű formakincs. A dombságok összekötik a különböző tájegységeket, ezáltal erősen meghatározzák **Magyarország Domborzata** szerkezetét.
Magyarország Domborzata : Hegységek illetve magaslatok jelentősége
Magyarország északi részét középhegységek uralják, melyek a **Dunántúli-középhegység**, valamint az **Északi-középhegység** tagjaiként ismertek. A **Dunántúli-középhegység** mészkő- vagy dolomittömbjei – például a Bakony, Vértes, Pilis – változatos felszínt alkotnak. Jellegzetes képződményeik a karsztformák: barlangok, dolinák, víznyelők. Az **Északi-középhegység** magába foglalja a **Mátrát**, **Bükköt**, **Zempléni-hegységet**, valamint az **Aggteleki-karsztot**. Az ország legmagasabb pontja, a **Kékes-tető** (1014 méter), a Mátrában található. Ezek a hegységek nem csupán klimatikus elválasztó vonalak, hanem ökológiai illetve turisztikai szempontból is kiemelkedőek. A hegyvidéki tájak számos védett területet vagy nemzeti parkot rejtenek. Mindemellett hozzájárulnak **Magyarország Domborzata** sokszínűségéhez.
Az ország domborzati képe tehát három fő egységből áll: síkságokból, dombságokból, illetve középhegységekből. A folyók – különösen a **Duna**, a **Tisza** továbbá a **Dráva** – gyakran természetes határként szolgálnak az egyes területek között. Emellett árvízmentesítési szerepük számottevő, valamint jelentős a talajformáló hatásuk is. A domborzat hatással van a településszerkezetre, az ipari vagy mezőgazdasági tevékenységekre, sőt, még a közlekedési útvonalak kialakulására is.
Összességében ** Magyarország Domborzata ** rendkívül sokrétű. A felszíni formák változatossága meghatározza az éghajlati viszonyokat, a talajtípust, az élővilágot, valamint a gazdasági lehetőségeket is. Az ország adottságai lehetővé teszik a turizmus, természetjárás, vízgazdálkodás továbbá a fenntartható fejlesztés egyensúlyát. E komplex rendszer megismerése alapvető a természeti környezet vagy a kulturális örökség megőrzéséhez, mivel **Magyarország Domborzata** a nemzeti identitás részét is képezi.