Magyarország közép-európai ország, amely földrajzi, történelmi, illetve politikai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a térségben. Magyarország határai több évszázados történelmi változások eredményeként alakultak ki, jelenlegi formájukat az 1920-as trianoni békeszerződés rögzítette, amelyet kisebb korrekciók követtek az idők során.
Magyarország határai – Földrajzi határok, szomszédos országok
Magyarország 7 országgal határos, amelyek a következők:
- Ausztria (nyugaton)
- Szlovákia (északon)
- Ukrajna (északkeleten)
- Románia (keleten)
- Szerbia (délen)
- Horvátország (délnyugaton)
- Szlovénia (délnyugaton)
Magyarország határai – Határvonalak hossza:
Magyarország teljes határhossza kb. 2 215 km, amely a következőképpen oszlik meg:
- Ausztria: 366 km
- Szlovákia: 654 km
- Ukrajna: 136 km
- Románia: 448 km
- Szerbia: 164 km
- Horvátország: 355 km
- Szlovénia: 102 km
Természeti határok
- Folyók, vizek: A Duna, a Tisza, illetve a Dráva több szakaszon is természetes határvonalat képeznek. Például a Duna jelöli ki Magyarország, Szlovákia, valamint Magyarország, illetve Horvátország egyes szakaszain a határt.
- Hegyek: Az Északi-középhegység vonulatai közel esnek Szlovákia határához, míg a Nyugat-Dunántúlon az Alpok előhegyei szomszédosak Ausztriával, valamint Szlovéniával.
Magyarország határai, illetve történelmi változások
- A középkori Magyar Királyság határai: Az Árpád-korban a Magyar Királyság határai jóval kiterjedtebbek voltak, a mai szomszédos országok jelentős része akkoriban magyar fennhatóság alá tartozott.
- Trianoni békeszerződés (1920): Magyarország határait radikálisan átrajzolták az első világháborút követően. Az ország területe 325 ezer km²-ről 93 ezer km²-re csökkent, valamint a lakosságának egyharmada határon kívülre került.
- Második világháború, illetve utána: A bécsi döntések ideiglenesen visszaállítottak néhány korábbi területet (pl. Észak-Erdély, Felvidék), de a háború után visszaálltak a trianoni határok.
Kiemelt határszakaszok
Magyarország–Ausztria: A nyugati kapu
- Hossz: 366 km
- Fontos határátkelők: Hegyeshalom, Sopron,valamint Kőszeg
- Jelentőség: Ausztrián keresztül nyílik Magyarország nyugati kapcsolata, különösen az Európai Unió felé. A vasfüggöny leomlása (1989) ezen a határszakaszon szimbolizálta Európa megosztottságának végét.
Magyarország–Románia: Keleten
- Hossz: 448 km
- Fontos határátkelők: Ártánd, Nagylak, Létavértes
- Jelentőség: A határ mind földrajzi, mind kulturális szempontból kiemelt, mivel a határmenti területeken jelentős magyar kisebbség él Romániában (Erdély).
Magyarország–Szlovákia: A legkiterjedtebb szakasz
- Hossz: 654 km
- Természeti határ: A Duna folyó, különösen Budapest, valamint Komárom térségében.
- Jelentőség: Szoros gazdasági, kulturális kapcsolatok fűzik össze a két országot, hiszen a Felvidéken is számottevő magyar közösség él.
Magyarország–Szerbia: A déli kapu
- Hossz: 164 km
- Fontos határátkelők: Röszke, Tompa
- Jelentőség: Stratégiai pont a migrációs útvonalak miatt. Az elmúlt években itt épült a magyar-szerb határzár.
Politikai, valamint gazdasági hatások
- Európai Unió hatásai: Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta számos határszakaszon megszűntek az ellenőrzések (Schengeni egyezmény). Az EU-n kívüli szomszédokkal, például Ukrajnával, illetve Szerbiával, szigorúbb határkezelés zajlik.
- Határmenti együttműködés: Az EU-s programok keretében (például Interreg) jelentős támogatások érkeznek a határmenti régiók fejlesztésére, legyen szó közlekedési infrastruktúráról vagy kulturális projektek támogatásáról.
Összegzés
Magyarország határai meghatározzák az ország geopolitikai helyzetét, valamint kapcsolatát a szomszédos államokkal. Az egykori Magyar Királyság határaihoz képest drasztikusan kisebb, de rendkívül összetett, illetve dinamikus határrendszerrel rendelkezik. A természeti adottságok, történelmi sérelmek, valamint az európai integráció együttesen formálják az ország mindennapi határpolitikáját és külkapcsolatait.