Magyarország területe földrajzi szempontból sokszínű, hegységei közé tartoznak középhegységek, dombságok, illetve sziklás vonulatok is. Bár a magashegységek hiányoznak hazánkból, számos látványos, valamint természeti értékekben gazdag hegységgel büszkélkedhetünk.
Magyarország hegységei magasság szerint csökkenő sorrendben:
Mátra – Kékes (1014 m)
A Mátra a legmagasabb magyarországi hegység, a Kékes csúccsal, amely 1014 méter magas. A Mátra a középhegységek közé tartozik, illetve Északkelet-Magyarországon található, Heves, valamit Nógrád megyék területén. A hegység különleges természeti környezetet, továbbá gazdag növény-állatvilágot kínál. A Mátra híres sípályáiról, illetve kirándulóhelyeiről is.
Bükk – Istállós-kő (959 m)
A Bükk hegység Észak-Magyarországon, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben helyezkedik el. A Bükk legmagasabb csúcsa, az Istállós-kő, 959 méter magas. A Bükk híres a sziklás formációiról, barlangjairól, továbbá az itt található különleges növény – állatvilágról, valamint a Bükk Nemzeti Parkról. Az ország egyik legfontosabb túrahelyszíne.
Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) – Nagy-Milic (895 m)
A Zempléni-hegység északkeleti részén található, a Tokaji-hegység részeként. A Nagy-Milic a hegység legmagasabb csúcsa, 895 méter magas. A táj jellemzője a hegyek között elterülő völgyek, valamint a régió híres borvidékei. A Zempléni-hegység ideális hely a túrázók, illetve a természetkedvelők számára.
Kőszegi-hegység – Írott-kő (882 m)
A Kőszegi-hegység az Alpokalján, Vas megye, illetve a határ mentén található. Az Írott-kő 882 méter magas, valamint a hegység legmagasabb csúcsa. Az osztrák-magyar határ közelében elhelyezkedő hegység gazdag történelmi, valamint természeti értékekben, többek között a Kőszegi Tájvédelmi Körzet.
Börzsöny – Csóványos (938 m)
A Börzsöny a Dunazug-hegység része, Észak-Magyarországon, Pest, illetve Nógrád megyék határán található. A Csóványos, 938 méteres magasságával, a hegység legmagasabb csúcsa. A Börzsöny területe bővelkedik erdőkben, patakokban, számos túrázási lehetőséget kínál.
Aggteleki-karszt – A legmagasabb pontja kb. 600 m
Az Aggteleki-karszt Északkelet-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, illetve különleges karsztvidékként ismert. A legmagasabb pontja körülbelül 600 méter magas. Az Aggteleki-cseppkőbarlang, valamint a Baradla-barlang a hegység legfontosabb természeti látnivalói.
Gerecse – Nagy-Gerecse (634 m)
A Gerecse a Dunazug-hegység része, Pest, Fejér, valamint Komárom-Esztergom megyékben terül el. A Nagy-Gerecse csúcsa 634 méter magas, illetve a hegység gazdag növény-állatvilágával, valamint a szép panorámájú túraútvonalakkal vonzza a látogatókat.
Cserhát – Naszály (654 m)
A Cserhát a Dunántúli-középhegység része, valamint Pest megye, továbbá Nógrád megye területén található. A Naszály csúcsa 654 méter magas, a hegység különlegessége a kedvező túrázási lehetőségek és a nyugodt, természetközeli környezet.
Mecsek – Zengő (682 m)
A Mecsek Baranya megyében található, az egyik legismertebb hegyvidéki terület Magyarországon. A Zengő csúcsa, 682 méteres magasságával, a hegység legmagasabb pontja. A Mecsek híres túraútvonalairól, erdőiről, barlangjairól, valamint a Pécsi Múzeumok, illetve kulturális örökségéről.
Bakony – Kőris-hegy (709 m)
A Bakony a Dunántúli-középhegység részeként található, a Kőris-hegy a legmagasabb pontja 709 méteres magassággal. A Bakony gazdag erdökkel, patakokkal, ugyanakkor számos kirándulóhelyszínnel, valamint természeti védett területekkel rendelkezik.
Velencei-hegység – Meleg-hegy (352 m)
A Velencei-hegység a Dunántúli-középhegység egy kisebb tagja, Fejér megyében található. A Meleg-hegy a hegység legmagasabb csúcsa, 352 méter magas. A Velencei-hegység a Velencei-tó közelsége miatt népszerű túrahelyszín, amely csodálatos panorámát nyújt.
Villányi-hegység – Szársomlyó (442 m)
A Villányi-hegység Baranya megyében található, illetve a Szársomlyó csúcsa, 442 méteres magasságával, a hegység legmagasabb pontja. A hegység híres borvidékeiről, a sziklás tájairól, amely ideális helyet biztosít túrázáshoz, valamint borfesztiválokhoz.
Vértes – Nagy-Csákány (487 m)
A Vértes a Dunántúli-középhegység része, Fejér megyében található. A Nagy-Csákány csúcsa 487 méter magas. A Vértes hegyvidéki tájai gazdag növény-állatvilággal rendelkeznek, illetve a terület ideális túrázók számára.
Visegrádi-hegység – Dobogó-kő (700 m)
A Visegrádi-hegység Pest megyében, a Duna kanyarulatában található. A Dobogó-kő a hegység legmagasabb csúcsa, 700 méter magas. A Visegrádi-hegység híres túraútvonalairól, valamint a Duna panorámájáról, valamint történelmi látnivalóiról, mint a Visegrádi Vár.
Soproni-hegység – Magas-bérc (557 m)
A Soproni-hegység a nyugati határ közelében, Sopron városa mellett található. A Magas-bérc csúcsa 557 méter magas. A hegység gyönyörű erdőivel, valamint túraútvonalakkal várja a látogatókat, valamint különösen a borvidékének köszönhetően híres.
Szentendrei-hegység – Kevélyek (kb. 534 m)
A Szentendrei-hegység Pest megye területén helyezkedik el. A Kevélyek, 534 méter magas csúcsával, a hegység egyik legmagasabb pontja. A hegység a Szentendrei-sziget közelében található, a festői tájak, illetve erdők kedvelői számára ideális hely.
Somló (432 m)
A Somló egy önálló tanúhegy, Vas megyében, a Balatonfelvidéken található. A Somló 432 méter magas, különleges vulkáni eredetű formájával vonzza a látogatókat. A hegy környéke híres borairól, illetve számos borászat található itt.
Balaton-felvidéki tanúhegyek – Szent György-hegy (kb. 415 m)
A Balaton-felvidéki tanúhegyek közé tartozik a Szent György-hegy, amely körülbelül 415 méter magas. A Balaton körüli táj jellegzetes tanúhegyei közé tartozik, valamint híres a szőlőültetvényeiről, borairól.
Tolnai-dombság (kb. 300 m alatt)
A Tolnai-dombság Tolna megyében található, illetve a dombság legmagasabb pontjai 300 méter körül mozognak. A terület sík, valamint dombos tájakat kínál, a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés dominál.
Gödöllői-dombság (344 m körül)
A Gödöllői-dombság Pest megyében található, továbbá a legmagasabb pontjai körülbelül 344 méter magasak. A terület dombos tájai, erdőségei kedvelt kirándulóhelyek, közel Gödöllő városához.
Zalai-dombság (kb. 300 m alatt)
A Zalai-dombság a Nyugat-Dunántúlon található, ugyanakkor a legmagasabb pontjai 300 méter körül vannak. A terület dombos vidék, gazdag erdőkben, illetve mezőgazdasági területekben.
Baranyai-dombság (kb. 300 m alatt)
A Baranyai-dombság Baranya megyében helyezkedik el, a legmagasabb pontjai körülbelül 300 méter körül mozognak. A terület gyönyörű tájai, illetve borvidékei miatt kedvelt kirándulóhely.
Somogyi-dombság (kb. 300 m alatt)
A Somogyi-dombság Somogy megyében található, legmagasabb pontjai körülbelül 300 méter magasságúak. A dombság vidéki tájai, valamint erdős területei nyújtanak ideális pihenőhelyet.
Zselic (kb. 300 m alatt)
A Zselic a dél-dunántúli területen, Somogy, illetve Baranya megyékben található. A Zselic magassága 300 méter alatt van, különleges természeti környezete, csendes dombvidékei, valamint a tájvédelmi körzete miatt ismert.
Hegységeink földrajzi jelentősége
Magyarország hegységei magasság szerint, bár középhegységek, fontos szerepet játszanak az ország természeti, illetve kulturális örökségének megőrzésében. A vulkanikus hegységek gazdag ásványi anyagokban, míg a mészköves területek barlangokban bővelkednek, amelyek geológiai kutatások, kirándulások, a biodiverzitás szempontjából egyaránt értékesek. Hegységeink számos védett területet foglalnak magukba, hozzájárulva Magyarország természetvédelmi, valamint ökológiai sokszínűségéhez.