A Mexikói öböl olajkatasztrófa, amely 2010. április 20-án történt, minden idők egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófájává vált. Az esemény során a Deepwater Horizon nevű tengeri fújrótorony felrobbant, illetve elsüllyedt, ami az Egyesült Államok történelmének legnagyobb olajszennyezését okozta. Az esemény hatalmas ökológiai, gazdasági, valamint jogi következményekkel járt, amelyek hatásai még ma is érezhetőek.
A robbanás, illetve az olajkiömlés
A Deepwater Horizon olajfújrótorony, amelyet a BP (British Petroleum) ütközött, egy észerűtlenül nagy nyomásúként ismert mélyvízi fúrólyukat igyekezett kiaknázni. Az ütközetéshez vezető hiba a tömítési rendszerekben kezdődött. A robbanásban 11 ember életét vesztette, valamint hatalmas mértékű olajszivárgás kezdődött a Mexikói-öböl fenekén található Macondo-kútból.
A szivárgás óriási méreteket öltött: napi közel 60 000 hordó olaj került a tengerbe. A katasztrófa három hónapig tartott, mielőtt a szivárgást sikerült volna megállítani 2010. július 15-én.
Mexikói öböl olajkatasztrófa földrajzi háttere
A Mexikói-öböl az Észak-amerikai kontinens déli részén helyezkedik el, északon az Egyesült Államok, keleten Florida, délen Mexikó, nyugaton pedig a Yucatán-félsziget határolja. Az öböl az Atlanti-óceán része, amelyet a Floridai-szoros, valamint a Mexikói-öböl többi tengeri átjárója köt össze a Karib-tengerrel. A terület fontos tengeri ökoszisztémákkal, jelentős gazdasági tevékenységgel rendelkezik, beleértve a halászatot, turizmust, illetve az olajkitermelést.
Az olajkatasztrófa közvetlenül érintette a Mexikói-öböl partvidékét, különösen Louisiana, Mississippi, Alabama, valamint a Floridai államokat is. A terület mocsárvidékei, tengerpartjai, amelyek kiemelkedő ökológiai jelentőséggel bírtak, a szennyezés miatt súllyos károkat szenvedtek.
Mexikói öböl olajkatasztrófa környezeti hatásai
Az ökológiai károk mérete megdöbbentő volt. A Mexikói-öböl olajkatasztrófa során mintegy 4,9 millió hordó olaj került a tengerbe, ami a tengeri élővilág széles spektrumára hatásos volt. Madarak, halak, tengeri teknősök, valamint a delfinek százezrei pusztultak el vagy sérültek meg.
Az olajszennyezés következtében hatalmas kiterjedésű halálzónák („dead zones”) alakultak ki, ahol a víz oxigénszintje gyakorlatilag nullára csökkent. A szennyezés emellett súllyos károkat okozott a mocsarak, a part menti ökoszisztémákban, amelyek helyreállítása évtizedeket vehet igénybe.
Mexikói öböl olajkatasztrófa gazdasági következményei
A katasztrófa gazdasági hatásai sem voltak kevésbé drámaiak. A halászati ipar, amely a Mexikói-öböl gazdaságának egyik fő pillére, jelentős veszteségeket szenvedett. Több ezer halász, ugyanakkor a halászthoz kapcsolódó munkás vesztette el a megélhetését. Emellett a turizmus is jelentősen visszaesett, ahogy a
Összefoglalva:
- A baleset időpontja és helyszíne: 2010. április 20-án a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbant a Mexikói-öbölben, a Macondo lelőhelyen.
- Az olajszivárgás mértéke: A becslések szerint a szivárgás során összesen mintegy 4,9 millió hordó (kb. 780 millió liter) olaj került a tengerbe, ami a világ legnagyobb véletlen tengeri olajkiömlésévé tette.
- A szivárgás időtartama: Az olaj 87 napon keresztül ömlött a tengerbe, mielőtt sikerült volna megállítani a szivárgást.
- A BP által fizetett kártérítés: A BP összesen mintegy 65 milliárd dollárt költött a katasztrófával kapcsolatos költségekre, beleértve a tisztítási munkálatokat, bírságokat, illetve kártérítéseket.