Az éghajlat (klíma) egy adott földrajzi terület hosszú távú időjárási viszonyait jelenti. Az éghajlatok osztályozására több rendszert is használnak, de az egyik legismertebb a Köppen-féle éghajlati rendszer. Az éghajlatokat általában a hőmérséklet, a csapadék mennyisége, illetve eloszlása, valamint az évszakok jellege alapján különböztetik meg. Milyen éghajlatok vannak: típusaik, valamint jellemzőik szerint osztályozzuk őket.
Trópusi éghajlatok
A trópusi övezet az Egyenlítő mentén helyezkedik el, állandóan meleg időjárás jellemzi. A trópusi éghajlat három altípusa:
- Egyenlítői éghajlat: Egész évben magas hőmérséklet és sok csapadék. Pl. Amazonas-medence, Kongó-medence.
- Szavanna éghajlat: Forró, esős nyár és száraz tél váltakozik. Pl. Afrika szavannái.
- Monszun éghajlat: Rövidebb esős időszakok váltakoznak hosszabb száraz periódusokkal, főként Dél-Ázsiában.
Száraz éghajlatok
A száraz éghajlatokon a csapadék mennyisége alacsony, a párolgás mértéke viszont magas. Két fő típusa:
- Sivatagi éghajlat: Szinte teljes csapadékhiány, valamint a rendkívül forró nappalok. Pl. Szahara, Gobi-sivatag.
- Félszáraz éghajlat (sztyeppék): Mérsékelt csapadék, amely elég a gyér növényzet fenntartásához. Pl. Észak-Amerika prérijei.
Mérsékelt éghajlatok
A mérsékelt éghajlatok sokfélesége miatt az egyik legváltozatosabb kategória. Altípusai:
- Mediterrán éghajlat: Meleg, száraz nyarak és enyhe, csapadékos telek. Pl. Földközi-tenger térsége.
- Óceáni éghajlat: Hűvös nyarak, enyhe telek és egész évben mérsékelt csapadék. Pl. Nyugat-Európa.
- Kontinentális éghajlat: Szélsőséges hőmérsékleti különbségek, hideg tél és meleg nyár. Pl. Közép-Európa, Észak-Amerika belső területei.
Hideg éghajlatok
A hideg éghajlatok jellemzői az alacsony hőmérséklet és a hosszú tél. Két fő típus:
- Tajga éghajlat: Rövid, meleg nyarak és hosszú, hideg telek. Pl. Szibéria, Kanada.
- Tundra éghajlat: Rövid, hűvös nyár és nagyon hideg tél. Növényzet: moha, zuzmó. Pl. Északi-sarkvidék pereme.
Sarkvidéki éghajlat
A sarkvidéki éghajlatokon az év nagy részében extrém hideg van, a nyár gyakorlatilag hiányzik. Jellemzően hó, valamint jég borítja. Pl. Antarktisz, Grönland.
Hegyi éghajlat
A hegyvidékeken az éghajlatot elsősorban a magasság határozza meg. Magasabb területeken hidegebb, illetve csapadékosabb az időjárás. Pl. Alpok, Himalája.
Az éghajlatváltozás hatása
Az éghajlatváltozás befolyásolja a fent említett éghajlati típusokat. Például a sivatagok terjedhetnek, a trópusi területeken gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási események, illetve az olvadó jégsapkák komoly hatással vannak a tengerszint-emelkedésre.
Milyen éghajlatok vannak? Az éghajlati rendszerek ismerete nemcsak a földrajzi ismeretek bővítéséhez fontos, hanem segít megérteni, hogyan alkalmazkodtak a különböző régiók élőlényei, illetve emberei a helyi körülményekhez. Az éghajlatok változatossága gazdagítja bolygónk ökoszisztémáját, ugyanakkor a klímaváltozás új kihívások elé állítja a világot.