A Dunántúli domb és hegyvidék elhelyezkedése, illetve határai
A Dunántúli domb és hegyvidék Magyarország nyugati részén, a Dunántúl területén található. Ez a tájegység a magyarországi középmagas hegységek, valamint dombvidékek közé tartozik, illetve változatos domborzati formáival emelkedik ki az alföldi tájak közül.
Határai
Északon a Dunával, nyugaton Ausztriával érintkeznek, míg délen a Dráva folyó vonala jelöli a terület végét. Keleten a Duna-Tisza köze síkságai, valamint a Mezőföld zárják le, míg a Kisalföld, valamint a Balaton-felvidék ölelik körül a központi területeit. A dunántúli domb és hegyvidék tehát jól körülhatárolható, természetes határai biztosítják különleges földrajzi helyzetét, valamint egyedi geológiai jellemzőit.
A Dunántúli domb és hegyvidék részei
A Dunántúli domb és hegyvidék több kisebb tájegységre bontható, amelyek mind különleges geológiai, ugyanakkor természeti értékekkel rendelkeznek:
- Bakony: Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja, mészkő, valamint dolomit alapú hegység, számos barlanggal és különleges erdökkel.
- Balaton-felvidék: A Balaton északi partján elterülő vulkáni eredetű terület, amely híres tanúhegyeiről, mint például a Badacsony.
- Vértes és Gerecse: Ezek kisebb, ám látványos hegységek, mészkőrétegekkel, valamint gazdag karsztjelenségekkel és barlangrendszerekkel.
- Zalai-dombság: Nyugaton elhelyezkedő lankás dombvidék, amely a Dráva folyó felé húzódik.
- Keszthelyi-hegység: Kisebb területű, ám természeti kincsekben gazdag vidék, amely a Bakonyhoz kapcsolódik.
A dunántúli domb és hegyvidék tehát több különálló, ám egymással földrajzi, ugyanakkor geológiai szempontból összefüggő tájat foglal magába.
A Dunántúli domb és hegyvidék keletkezése
A Dunántúli domb és hegyvidék kialakulása hosszú, illetve összetett geológiai folyamat eredménye. Az ősi Tethys-óceán bezáródása, majd a Kárpát-medence alakulása során létrejött üledékes, vulkáni rétegek egymásra rakódása, illetve a hegységek kiemelkedése adta meg alapját ennek a változatos tájegységnek.
A miocén korszakban, kb. 20-25 millió évvel ezelőtt zajló vulkáni tevékenység következtében számos terület, mint például a Balaton-felvidék, jellegzetes bazaltos, illetve andezites rétegeket kapott. A törésvonalak mentén mészkő, dolomit képződmények jöttek létre, melyek máig meghatározzák a táj szerkezetét.
A Dunántúli domb és hegyvidék mai formája azonban a pleisztocén kori jégkorszak során végbement eróziós folyamatokkal alakult ki. A hosszan tartó jégkorszak, majd az olvadás erőteljes vízfolyásokat eredményezett, amelyek kialakították a mai völgyeket, domborzati formákat.
Természeti értékek, illetve az élővilág
A Dunántúli domb és hegyvidék változatos növény-állatvilággal büszkélkedhet. A Bakony és a Vértes erdőségei különleges növényfajoknak adnak otthont, mint például a dolomit talajon élő bennszülött növények. Az erdőkben élnek a közép-európai faunára jellemző állatfajok, például a szarvas, őz, valamint a vaddisznó, míg a madárvilágban ritka fajok, például a parlagi sas, a fekete gólya is megtalálhatóak.
Az egyedi természeti jelenségek, mint a barlangok, karsztforrások, illetve a Balaton-felvidék tanúhegyei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem népszerű turisztikai látványosságok is. A Dunántúli domb és hegyvidék részein kijelölt túraútvonalak vezetnek végig, így a látogatók megcsodálhatják az érintetlen táj szépségét, valamint gazdag élővilágát.
Összefoglalás
A Dunántúli domb és hegyvidék Magyarország egyik legváltozatosabb földrajzi területe, amelynek részei: a Bakony, Balaton-felvidék, Vértes, Gerecse, Zalai-dombság és a Keszthelyi-hegység, Különleges geológiai történettel, természeti értékekkel rendelkeznek. Kialakulása a Kárpát-medence összetett geológiai folyamataihoz köthető, amelyek során üledékes, valamint vulkáni képződmények jöttek létre. A tájnak változatos a növény-állatvilága, a kiemelkedő természetvédelmi területek, ugyanakkor a turisztikai látványosságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Dunántúli domb és hegyvidék egyedülálló értéket képviseljen Magyarországon, illetve az egész Kárpát-medencében.