A passzátszél kialakulása a Föld trópusi övezeteiben található állandó légáramlás eredménye, amely mind az északi, mind a déli féltekén jelen van, illetve kiemelkedő szerepet játszik a globális éghajlat, valamint az óceáni áramlatok formálásában. A passzátszelek meghatározzák a trópusi területek időjárását, hatással vannak a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre is. A passzátszél kialakulása nélkülözhetetlen az Egyenlítő környéki éghajlati rendszerek megértéséhez.
Mi a passzátszél és hogyan alakul ki?
A passzátszél kialakulása során létrejövő légáramlás a trópusok környezetében, az északi, valamint a déli félteke között jön létre. A szelek az Egyenlítő irányába fújnak, az északi féltekén északkeleti, a déli féltekén pedig délkeleti irányból. A passzátszél kialakulása a 30. szélességi fok körüli magas nyomású zónákból indul ki,illetve ezek az állandó légáramlatok nagy mértékben befolyásolják az Egyenlítő menti klímát.
Hogyan zajlik a passzátszél kialakulása?
A passzátszél kialakulása több tényező együttes hatására történik, beleértve a Föld forgását, az eltérő légköri nyomásokat, valamit a Coriolis-erőt.
A folyamat a következő lépésekből áll:
- Az Egyenlítő környékének felmelegedése: Az Egyenlítő közelében nagyobb mennyiségű napsugárzás éri el a földfelszínt, ami miatt a levegő itt felmelegszik, kitágul, illetve felszáll. Ezáltal alacsony nyomású zóna alakul ki, ami a passzátszél kialakulása során a levegő felfelé áramlásához vezet.
- Magasnyomású övezetek: A felmelegedett levegő felszáll, az Egyenlítőtől távolabb, körülbelül a 30. szélességi foknál kezd visszasüllyedni, ami magas nyomású zónákat hoz létre. Ezekből a zónákból indul a passzátszél kialakulása, mivel a levegő az alacsonyabb nyomású Egyenlítő felé kezd áramlani.
- A Coriolis-erő hatása: A Föld forgása következtében az északi féltekén a levegő jobbra, a déli féltekén balra térül el. Ez az eltérítő erő a passzátszél kialakulása során azt eredményezi, hogy a szelek keleti irányban térülnek el, így alakulnak ki az északkeleti, valamint a délkeleti irányú passzátszelek.
- A szelek Egyenlítő felé tartó áramlása: A magas nyomású övezetekből a levegő az Egyenlítő felé áramlik, de a Coriolis-erő miatt iránya módosul. Ez az áramlás viszonylag állandó, így alakulnak ki a passzátszél kialakulása során megfigyelhető keleties irányú légáramlatok.
A passzátszél kialakulása, valamint a működése több fontos részből áll
- Északkeleti passzátszél: Az északi féltekén kelet-délkelet irányból fúj az Egyenlítő felé. Ennek forrása a 30° északi szélességi fok környékén kialakuló magasnyomású terület.
- Délkeleti passzátszél: A déli féltekén délkeleti irányból indul az Egyenlítő felé, ugyancsak a 30. szélességi fok körüli magas nyomású zónából. A passzátszél kialakulása ezen a féltekén hasonló módon zajlik, mint az északin.
- Egyenlítői konvergencia zóna (ITCZ): Az a sáv, ahol a passzátszelek találkoznak, illetve a levegő felfelé emelkedik. A passzátszél kialakulása során itt alakulnak ki a trópusi esőzések, hiszen a levegő telítettsége, valamint a csapadékképződése növekszik.
Hogyan hat a passzátszél kialakulása az éghajlatra és az óceáni áramlatokra?
A passzátszél kialakulása jelentős hatással van mind a trópusi éghajlatra, mind az óceáni áramlatok kialakulására:
- Éghajlati hatások: A passzátszélek által okozott állandó légáramlás, illetve a passzátszél kialakulása révén az Egyenlítő környékén gyakoriak a csapadékos időszakok. A passzátszelek övezetében található területek gyakran esőerdőkkel borítottak.
- Óceáni áramlatok: A passzátszelek meghatározó szerepet játszanak az óceánok felszínén létrejövő áramlatok kialakulásában. Az északkeleti passzátszél például az Atlanti-óceán északi részén létrehozza az Észak-Atlanti-áramlatot, amely fontos hatással van a térség időjárási és éghajlati jellemzőire.
Összefoglalás
A passzátszél kialakulása egy összetett folyamat, amelyben a Föld légköri nyomáskülönbségei, valamint a Coriolis-erő játszanak kulcsszerepet. A passzátszelek fontosak a trópusi éghajlat, illetve az óceáni áramlatok kialakításában, jelentős hatással vannak a csapadékeloszlásra, ugyanakkor a hőmérsékleti viszonyokra is. Ennek következtében a passzátszél kialakulása hozzájárul a Föld hőháztartásához, az éghajlati rendszerek fenntartásához, egyensúlyához.