A Föld éghajlata, illetve az ághajlatok természetes növényzete szorosan összefügg egymással. Az éghajlati övek, illetve zónák meghatározzák a területek vízellátottságát, hőmérsékleti viszonyait, valamint az évszakok váltakozását, amelyek közvetlenül hatnak a természetes növénytakaró típusaira. Ez a cikk az éghajlatok fő típusait, azok természetes növényzetét mutatja be, kitérve a földrajzi elhelyezkedésükre, valamint jellemzőikre.
Trópusi éghajlatok
A trópusi éghajlatok az Egyenlítő környezetében helyezkednek el, három altípust különböztethetünk meg: a trópusi esőerdő éghajlatot, a trópusi szavanna éghajlatot, valamint a monszunvidékeket.
Trópusi esőerdő éghajlat
- Jellemzői: Állandóan meleg (évi átlaghőmérséklet 25–27 °C), egész évben bőséges csapadék (2000–4000 mm), nincs valódi évszakos váltakozás.
- Természetes növényzet: Trópusi esőerdők, amelyek rendkívül dúsak, illetve biodiverzek. A növényzet több szintet alkot: lombkoronaszint, cserjeszint, valamint aljnövényzet. Jellemző növények közé tartoznak a mahagóni, a kaucsukfa, az orchideák, illetve a liánok.
- Földrajzi elhelyezkedés: Amazonas-medence, Kongó-medence, Délkelet-Ázsia esőerdei.
Trópusi szavanna éghajlat
- Jellemzői: Meleg éghajlat, jelentős évszakos eltérésekkel (nedves – száraz évszak).Csapadék éves mennyisége: 500–1500 mm.
- Természetes növényzet: Fűfélék, elszórt fák, cserjék, például akácia, illetve a majomkenyérfa (baobab).
- Földrajzi elhelyezkedés: Afrika (Száhel-övezet), Dél-Amerika (Brazília középső részei), Ausztrália, valamint India.
Szubtrópusi éghajlatok
A szubtrópusi övezetben különböző éghajlati típusokat találunk, például a mediterrán, a szubtrópusi monszun éghajlatot.
Mediterrán éghajlat
- Jellemzői: Enyhe, csapadékos tél, forró, száraz nyár. Éves csapadék: 400–800 mm.
- Természetes növényzet: Keménylombú erdők és cserjések, amelyek jól tűrik a szárazságot. Példák: olajfa, babér, és macchia típusú cserjék.
- Földrajzi elhelyezkedés: Földközi-tenger környéke, Kalifornia, Chile középső részei, Dél-Afrika Fokföldi térsége, és Dél-Ausztrália.
Szubtrópusi monszun éghajlat
- Jellemzői: Meleg nyár, hűvös tél. Bőséges nyári esőzés.
- Természetes növényzet: Lomberdők, például bambusz, kamélia, illetve rizsföldekkel tarkított tájak.
- Földrajzi elhelyezkedés: Kína déli részei, India keleti partvidéke.
Mérsékelt éghajlatok
A mérsékelt övezetben változatos éghajlatok, sőt növényzetek is találhatók, amelyek az éghajlat nedvességétől, hőmérsékletétől függenek.
Óceáni éghajlat
- Jellemzői: Egész évben kiegyenlített hőmérséklet. Egyenletes csapadékeloszlás.
- Természetes növényzet: Lombhullató erdők (tölgy, bükk, gesztenye).
- Földrajzi elhelyezkedés: Nyugat-Európa, Új-Zéland, Chile déli részei.
Kontinentális éghajlat
- Jellemzői: Nagy hőingadozás. Csapadék: 500–1000 mm évente.
- Természetes növényzet: Lombhullató, valamint tűlevelű erdők, illetve a füves puszták.
- Földrajzi elhelyezkedés: Észak-Amerika keleti része, Közép-Európa, Oroszország.
Hideg éghajlatok
A hideg éghajlatokon hosszú, zord tél, valamint rövid, hűvös nyár jellemző.
Tundra éghajlat
- Jellemzői: Rövid vegetációs időszak. átlaghőmérséklet egész évben alacsony.
- Természetes növényzet: Mohák, zuzmók, alacsony növésű cserjék, gyepfélék.
- Földrajzi elhelyezkedés: Szibéria északi részei, Kanada, Grönland.
Sivatagi és félsivatagi éghajlatok
Forró sivatagi éghajlat
- Jellemzői: Nagyon alacsony csapadék (évi 250 mm alatt).Magas hőmérsékleti szélsőségek.
- Természetes növényzet: Xerofita növények, például kaktuszok, pozsgások, akáciák.
- Földrajzi elhelyezkedés: Szahara, Arab-sivatag, Atacama-sivatag, Ausztrália belseje.
Mérsékelt övi félsivatagok
- Jellemzői: Hidegebb telek. Csapadékosabb, mint a forró sivatagok (250–500 mm).
- Természetes növényzet: Bokros területek, alacsony füvek.
- Földrajzi elhelyezkedés: Közép-Ázsia, Mongólia, Észak-Amerika nyugati részei.
Záró gondolatok
Az éghajlatok természetes növényzete alapvetően meghatározza a Föld biodiverzitását, az emberi élet feltételeit. Az éghajlatváltozás azonban egyre nagyobb veszélyt jelent ezekre az érzékeny ökoszisztémákra, ezért a természetes növényzet, illetve élőhelyek megóvása kiemelten fontos a globális környezeti egyensúly fenntartása érdekében.