A kőzetek vizsgálata egészen az ókorig nyúlik vissza, de James Hutton, a modern geológia atyja, volt az, aki a 18. században megalapozta a kőzetek csoportosítása elméletét. Hutton a kőzetek eredetével, illetve keletkezési folyamatával kapcsolatos elméleteket dolgozott ki, amelyek később a mai kőzettani osztályozási rendszerek alapjává váltak.
Mi az a kőzet?
A kőzetek Földünk szilárd kérgének anyagát képezik, illetve ásványok összességéből állnak. Általában két vagy több ásványból épülnek fel, de akadnak olyanok is, amelyek egyetlen ásványból állnak, például a mészkő, amely szinte teljesen kalcit ásványból épül fel. A kőzetek tanulmányozása az ásványok, a Föld kérgének, valamint a földtani folyamatok megértéséhez vezet. Az ásványokat, kőzeteket vizsgáló tudományágat petrológiának hívják, míg a kőzettani, valamint a földtani jelenségeket leíró szakemberek a geológusok.
A kőzetek csoportosítása
A kőzeteket három fő csoportba soroljuk keletkezési módjuk alapján:
- Mélységi magmás kőzetek: Ha a magma lassan hűl le a Föld felszíne alatt, akkor mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ilyen például a gránit, amelynek ásványai (mint a kvarc, földpát és csillám) szabad szemmel is jól láthatók a lassú hűlés miatt.
- Vulkáni (kiömlési) kőzetek: Amikor a magma a felszínre tör, gyorsan kihűl, így vulkáni kőzetek jönnek létre. Ezek finomszemcsés vagy üveges szerkezetűek. Ilyen például a bazalt és az andezit.
- Törmelékes üledékes kőzetek: Ezek olyan kőzetek, amelyek kisebb-nagyobb törmelékdarabokból állnak, mint például a homokkő vagy a kavicskő.
- Vegyi üledékes kőzetek: Ezek a kőzetek oldatokból váltak ki, mint például a mészkő vagy a dolomit.
- Szerves eredetű üledékes kőzetek: Ezek a kőzetek főleg szerves anyagokból származnak, mint a kőszén és a kőolaj, amelyek élőlények maradványaiból keletkeztek
- Regionális metamorfózis: Nagyobb területeken, mint például hegységek képződése során következik be, ahol hatalmas nyomás és hőmérséklet uralkodik. Ilyen kőzetek például a gneisz és a csillámpala.
- Kontakt metamorfózis: Amikor egy magmás test behatol más kőzetekbe, azok a magas hőmérséklet hatására átalakulnak. Ilyen kőzet például a márvány, amely a mészkőből alakul ki.
Magmás kőzetek
A magmás kőzetek a Föld mélyében keletkeznek, amikor az olvadt kőzetanyag, a magma, megszilárdul. Ez a megszilárdulás történhet a felszín alatt, mélyen a Föld belsejében, vagy a felszínen, például vulkánkitörés során.
Üledékes kőzetek
Az üledékes kőzetek keletkezése az aprózódás, mállás és az üledékek felhalmozódása révén történik. Ezen folyamat során a különböző anyagok, mint például a homok, agyag, mész, halott szerves anyagok, víz és szél által szállítódnak, majd lerakódnak és végül összecementálódnak.
Az üledékes kőzeteket a következőképpen csoportosíthatjuk:
Átalakult (metamorf) kőzetek
Az átalakult kőzetek korábban magmás vagy üledékes kőzetek voltak, amelyek a Föld mélyebb rétegeiben található magas nyomás, illetve hőmérséklet hatására átalakultak. Ezen kőzetekre a szerkezetük megváltozása jellemző, ami az ásványok újrarendeződéséhez és átkristályosodásához vezet.
Összegzés
A kőzetek keletkezési folyamatai meghatározzák azok tulajdonságait, szerkezetét, valamint megjelenését, amelyek a Föld kérgének alapvető építőelemei. A kőzetek csoportosítása alapján három fő csoportba soroljuk őket: magmás, üledékes, illetve átalakult kőzetek. E csoportosítás alapjai James Hutton nevéhez fűződnek, aki a 18. században fektette le a modern kőzettan alapjait.